Hogyan használom a mesterséges intelligenciát a tartalomgyártásban? + Ötletek hogyan használd te is

LinkedInen feltettek egy kérdést, hogy mennyire használom a tartalomgyártásban mesterséges intelligenciát (AI), milyen százalékban, illetve “illik-e” megkérdezni egy tartalomkészítőtől ezt?

A napokban felmerült bennem is, hogy írjak erről a témáról, de ez a komment indította be a következő gondolatmenetet bennem.

A rövid válaszom igen, rendszeresen használom. Keresem a helyét, módját, százalékát, hogy mi, ami nekem a legjobban megfelel.

Ha érdekelnek a részletek, akkor a hosszabbra sikeredett válaszom ez:

Vágjunk is a közepébe:

-A cikkek írásához a ChatGPT-t használom.
-A képek készítéséhez Midjourney-t, mostanában Dall·E 3-t használok.
-A Canvában szerkesztek designokat. (A fentiekre előfizettem.)
-Az angol posztok fordítására a DeepL-t használom.
-A Notionban összegyűjtöm az ötleteket, a kutatási anyagokat és az időzítés naptáram is ebben van.

A jelenlegi folyamatom:

-Van egy jegyzetem, ahova felírom a témákat, amiről írni szeretnék. Fontos, hogy kapcsolódjon a vállalkozói élethez. Ide gyűjtök referencia cikkeket is.
-Ezekhez hozzáadom azokat a gondolatokat, amik nekem a témáról eszembe jutnak.
-Ezek alapján az AI-jal “konzultálok”, hogy adjon még további ötleteket, hogy mivel lehetne kiegészíteni. (A válaszok részben használhatóak, mert elég közhelyesek, kicsit erőltetett pozitivizmus hatja át őket, Tele Van Nagybetűs Címekkel, sok-sok emojival. 🎉😂❤️🙏✈️) De nagyon fontos, hogy tudni kell kérdezni. Mindenképpen nagy hasznomra van a programozói képzettségem a gépi agy megértésében, és a coach kérdezési kézségem is. 🙂
-Aztán a válaszokat beépítem a cikkbe.
-Ezután bevonom a címötletelésbe, ami megint hellyel-közzel működik, de általában van olyan, amit fel tudok használni.
-Helyesírást és nyelvtant ellenőriztetek. Ez azért a magyar nyelven elég gyengén működik. Angolul már okésabb.
-Kb. ugyanennyi időt el tudok szöszmötölni a kép kitalálásával és legyártásával…
-Lefordíttatom angolra. Ezen még szintén dolgozom, mert nem biztos, hogy jól érti, hogy mit akarok mondani, így finomhangolnom kell.
-Százalékos arányt nem tudok mondani, de ahogy látjátok az alkotási folyamatomban aktívan használom az eszközöket, ötvözöm a saját tartalomgyártási készségeimmel.

Egy tartalomgyártó részéről mi az etikus AI-használat?

Az emberek érzései vegyesek a témával kapcsolatban. Hány százalékban illik használni? Mennyire vagy te az így kreált tartalom? Mennyire képvisel ez téged? Mennyire vezeted félre az olvasókat? Azaz mi az etikus felhasználás?

Annyira friss ez a terület, hogy a tudomány, a gyártók és az olvasók részéről sincs kiforrott, elfogadott hozzáállás. És ami nehezíti, hogy a technológia is brutálisan fejlődik. Nem akarok általános gondolatokat összeírni erről, inkább csak azt osztom meg, hogy én hogy állok ehhez hozzá.

Én személy szerint úgy gondolom, hogy használd az AI eszközöket. Tanuld meg, hogyan tud neked besegíteni a tartalomgyártásodba. Nem mindenki kiemelten tehetséges az írásban, grafikai munkákban, így ha ezek az eszközök segítik kifejezni a benned lévő gondolatokat, akkor használd segítőként, mankóként. Ez is fontos eszköze lehet az üzleted fejlesztésének. Nagy a nyomás, hogy rendszeres tartalmat generálj. Különösen releváns gondolat ez: “Ha nem látszol, nem játszol.” – Kende-Hoffher Krisztinától. Én nem izgulnék attól, hogy mi van, ha túlhasználod, nem jól használod, stb. Ennek a megismeréséhez is sok gyakorlás szükséges. Tanuld meg inkább, hogyan leszel a mestere, hogyan tud ez téged a legjobban szolgálni. Aztán majd idővel a világban megtaláljuk ennek is a helyét, mint pl. a google searchnek is.

Ötletek, hogy te mire használd:

-Research/kutatás/ötletelés területén alád tud dolgozni. Ez lehet akár ötletelés, vázlat készítés, vagy egy alap cikk megírása is. Én javaslom, hogy rakd össze a saját tartalmad, írd bele, ami neked eszedbe jut a témáról. Aztán kérj még ötleteket, hogy mivel lehetne még kiegészíteni. (Nyilván ellenőrizni kell a tartalmat, mert még mindig elképesztő határozottsággal tud hülyeségeket állítani és hallucinálni. Mint ahogy rólam is azt írta, hogy 3 évig a HVG főszerkesztője voltam…) Abban is segít, ha több oldalról, más perspektívákból is szeretnél egy témát bemutatni.

-Komplex landing page szövegeket, értékesítési oldalakat, termék leírásokat, facebook hirdetéseket, hírleveleket is el tudsz vele készíteni. Ezeknél már nagyobb bemenő adat szükséges, néha még paraméterezni, parancssorokat is meg kell adni. De ha ezeket jól megadod, meglepően jó nyersanyagot tud neked biztosítani.

-Kisebb videók gyártása: Rövid, magyarázó, animációs videókat is készíthetsz vele. A szöveges videóid feliratait is le tudod ezzel gyártatni. De már arra is vannak “jó” megoldások, hogy klónozd magad, egy virtuális önmagad hozhatod létre, ahol a te hangodon elmondhatod a szöveged. Ezek még főleg angolul működnek.

-Helyesírás- és nyelvtan-ellenőrzés: Ha sokat dolgozol egy szöveggel, nem biztos, hogy feltűnik az elírásod, vagy a bennünket körbevevő anglicizmusok miatt, sokszor már nem helyes mondatszerkezetben fogalmazunk. A magyar nyelvű AI lektorálás azért elég gyerekcipőben van, ez nem annyira vált még be.

-Cím és felvezető szöveg megírása, ötletelések: Ez “adja el” a cikked. Ütősnek kell lennie.

-Képek, illusztrációk készítése: Ennél is minél részletesebb adatokat adsz meg, annál jobb minőségű eredményt kapsz. De én használtam már színpaletták kiválasztására is, az egyik új termékem megjelenésével kapcsolatban is nagyon jó vizuális koncepció ötleteket is adott.

-Adatelemzés: Bár ez az utolsó kettő nem tartalommarketing terület, mégis érinti a vállalkozókat. A különféle területeken összegyűlt adatok elemzése segítséget adhat a piaci trendek felismerésében, készletgazdálkodásban, de marketing stratégiák kidolgozásában is.

-AI a mindennapi menedzsmentben: Vannak már olyan AI eszközök is, amik konkrét időmenedzsmentben, válasz emailek megírásában, jogi szövegek, szerződések készítésében is segítenek. Szóval van egy olyan érzésem, hogy még csak a felszínt kapargatjuk az AI világban. 🙂

Amire figyelni kell:

-Őrizd meg a személyes hangod. Ügyelj arra, hogy az AI által generált tartalom ne legyen túlságosan sablonos vagy ismétlődő. Mindig adj hozzá egyéni elemeket, hogy megőrizd a tartalom egyediségét, megőrizd a személyes hangod. Figyelni kell arra is, hogy az AI által generált tartalmad felismerik más AI-ok. Szóval a keresőkben vagy a tartalmad ajánlásában hátrébb sorolhat, ha ez nagyon AI szagú.

-Olvasók ingerküszöbe megnőtt. Ez nem csak az AI miatt van, hanem a platformokon megjelenő tartalmak mennyisége miatt is. Rövid ideig versenyzel az olvasóid figyelméért. Ha nem ragadja meg őket a tartalmad, pillanatok alatt átgörgetik. Elég jellegzetesek AI képek, illusztrációk (most még), de az emojikkal teli szövegek száma is az AI jelenlétét sugallja. Szóval mindezeket mértékkel használd. A tartalom, a mondanivaló továbbra is a legfontosabb.

-Függőség és lustaság: Ha felmerül egy kérdés, akkor ne támaszkodj teljes mértékben az AI-ra, hanem használd a saját kreativitásod és szakértelmedet is.

-Átláthatóság: ha felmerül a kérdés, hogy használsz-e AI-t, akkor ne tagadd (nyilván úgyis kiderül.) Mint például ebben a cikkben is megosztom veled, hogy én hogyan használom.

És mi a helyzet ezekkel?

Párhuzamosan felmerült bennem a ghost írás témája is, ami nem ugyanaz, de van kapcsolódása, mivel más írja a tartalmakat a nevedben. Pl annak mi az etikus használata? (A ghost writing az, amikor gyakorlott írok pl egy teljes könyvet megírnak másoknak, az ő nevükben, sokszor úgy, hogy az ő nevük sehol sem jelenik meg.)

Vagy mi a helyzet a PLR tartalmakkal, amelyek az AI előtti időszak mások által megírt, szabadon felhasználható szövegeit jelenti.

Vagy mi a helyzet, ha kiszervezik a teljes tartalom marketinget egy külsősnek?

Vagy mi van, ha felbérelsz egy szövegírót, hogy írjon meg bizonyos témákban cikkeket, posztokat a nevedben?

Szerintem ezekben az esetekben is felmerül az etikusság témája. De az AI tömegek számára tette ezeket az opciókat elérhetővé. Így jobban szemünk elé került a téma.

Azt gondolom, hogy egy elég intenzíven változó világban élünk és mindenkinek meg kell találni, hogy akarja-e, hogyan tudja integrálni ezeket az új eszközöket az életébe. És végül is neki kell eldönteni, hogy mi az, ami ezekből az etikai rendszere szerint befér.

És lehet-e ilyet egy tartalomgyártótól kérdezni?

Szerintem igen és fontos erről nyíltan és őszintén beszélni. Most még frissek és intenzívek az érzelmek a témával kapcsolatban. De mint aktív tartalomfogyasztók és tartalomgyártók sokat tanulhatunk már az erről szóló beszélgetésekből is.

Te hogy állsz a témához? 🙂

Oszd meg a posztot: