A természet nem siet – mégis minden megérkezik.
Láttál már fát sietni?
Nem alkudozik az évszakokkal. Nem kérdezi meg a szomszéd cseresznyét, hogy „te már virágzol?”
Csak teszi a dolgát. A maga idejében.
És mi vállalkozók?
Sokszor sürgetjük magunkat – vagy hagyjuk, hogy mások tempója sürgessen minket.
„Ennyi idő alatt már…”, „Más már rég…”, „Még mindig itt tartasz…?”
Pedig az igazi, szerves növekedés nem gyors – hanem mély.
A türelem nem tétlenség, hanem bizalom a saját ritmusodban.
És néha ez a legnehezebb: nem sietni akkor sem, amikor minden kívülről gyorsul.
Te most hol tartasz ebben a ciklusban?
Virágzás? Pihenés? Magvetés?
Mindegyik része a növekedésnek.
